JELENTŐSEN VÁLTOZNAK A CÉGALAPÍTÁS ÉS A CÉGELADÁS SZABÁLYAI!
Az Országgyűlés 2011. december 23-án elfogadta azt a törvénymódosító javaslatot, amelyet a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium dolgozott ki a cégekkel kapcsolatos visszaélések visszaszorítására, valamint az elhúzódó felszámolási eljárások meggyorsítására.
A törvény érinti a Csőd és felszámolási eljárásról szóló törvényt (Cstv.), az Illetéktörvényt, valamint Cégnyilvánosságról, bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról (közismertebb nevén: Cégtörvény) és a Gazdasági társaságokról (közismertebb nevén: Gt.) szóló jogszabályokat is.
A 2011. évi CXCVII. törvény 2012. január 1. lépett hatályba, azonban a gazdasági törvény és cégtörvény legfontosabb rendelkezései csak a kihirdetést követő 3. hónap 1. napján lépnek életbe, azaz 2012. március 1-én.
Az alábbiakban kiemelnénk néhányat az új szabályozás legfontosabb elemei közül:
1) Jelentősen drágul a cégbejegyzés illetéke
Az egyszerűsített eljárásban (szerződésminta alkalmazásával, 1 munkaórás határozathozatali/bejegyzési határidővel) létrehozott cégek cégbejegyzési illetéke korábban egységesen 15.000,- Ft volt. A módosítást követően a Kft alapítása esetén 50.000 Ft-ra, Bt / Kkt alapítása esetén 25 ezer Ft-ra drágul, egyéni cég esetén 15 ezer Ft lesz. Az illetéktörvény cégtörvényt érintő módosításai 2012. március 1-én lépnek hatályba.
2) Nincs többé 1 órás bejegyzés
A cégek bejegyzését egy ún. adóregisztrációs eljárás előzi meg, amelynek lényege, hogy az adószám kiadása előtt az Adóhatóság egybeveti az alapítók adatait a nála meglévőkkel és bizonyos esetekben megtagadja az adószám kiadását.
Az adóhatóság megtagadja az adószám kiadását, ha
- az alapítandó cég vezető tisztségviselője (képviseletre jogosult tagja) vagy többségi tulajdonosa 180 napon túli 15 millió Ft-nál nagyobb adótartozással rendelkezik,
- 5 éven belül vezető tisztségviselője volt olyan cégnek, amely 15 millió Ft-nál nagyobb adótartozást hátrahagyva szűnt meg vagy adószámát annak felfüggesztését követően jogerősen törölték.
A fenti adatok ellenőrzésére az adóhatóságnak 8 napos ügyintézési határidő áll rendelkezésére, a Cégbíróság az új cégtörvény szerint az adószám megállapításától számított 1 munkaórás határidővel köteles határozni az újonnan alakuló cégek bejegyzéséről, ami a gyakorlatban 2-10 munkanapos bejegyzési időigényt fog jelenteni.
3) Szigorodtak a vezető tisztségviselők tisztség viselésére vonatkozó összeférhetetlenségi, valamint a tisztség viselését kizáró szabályok.
Különlegesség, hogy az összeférhetetlenséget az új cégtörvény szerint a jövőben nem az ügyvéd vagy a Cégbíróság ellenőrzi, hanem a bűnügyi nyilvántartó szerv. Összeférhetetlenség esetén a cégtörvény alapján a cég ellen törvényességi felügyeleti eljárás indulhat.
4) Rosszhiszemű cégátruházással kapcsolatos új szabályozás.
A rosszhiszemű tulajdonos változások visszaszorítása céljából a cégtörvény a változásbejegyzési eljárás vonatkozásában is alkalmazza az adóregisztrációs eljárást, melynek keretében megvizsgálja, hogy a cégadatokban történő változások kapcsán nem keletkezett-e olyan körülmény, mely az adószám megállapítását akadályozná. Ha igen, felszólítja az adózót az akadály elhárítására azzal, hogy ennek elmulasztása esetén az adószámot törli.
Így a rosszhiszemű szándékú változás a cégjegyzékbe bejegyzésre kerülhet ugyan, de az adószám törlése a Cégbíróság megszűntetésre irányuló intézkedését vonja maga után, melynek következtében a kilépő tagok és a volt vezető tisztségviselők a Gazdasági törvény 23. §-ában meghatározott 5 éves eltiltását és - tartozás hátrahagyása esetén - helytállási kötelezettségének megállapítását vonhatja maga után.
5) Kézbesítési megbízott alkalmazása.
Az új cégtörvény kötelezővé teszi a kézbesítési megbízott alkalmazását akkor, ha a társaságban külföldi természetes személy, jogi személy vagy jogi személyiség nélküli gazdasági társaság szerepel. Fel kell tüntetni a kézbesítési megbízott személyét, aki a külföldi részére kézbesítendő iratokat átveszi és azt a külföldi részére továbbítja.
6) További személyes adatok nyilvántartása.
Bővül a Kft., Bt. stb. esetén a tagok vezető tisztségviselők cégnyilvántartásban szereplő személyes adatainak köre (név, anyja neve, lakcíme, adószáma és a születés helyére, idejére vonatkozó adatok).
Amennyiben a cégben egy másik társaság a tag (a jogszabály által meghatározott esetekben) 2012. március 1-től feltüntetésre kerülnek a társaság tulajdonosára vonatkozó adatok is. A jövőben a társaság tagjainak az adószámát is fel kell tüntetni a cégbejegyzési/változásbejegyzési kérelemben.
7) Bővül az ügyvezetők vagyoni felelősségének köre.
Az új gazdasági törvény a társaság fizetésképtelen helyzetében tágul az ügyvezetés vagyoni felelőssége, ráadásul ezt a gazdasági törvény 2012-től kiterjeszti a cégvezetőkre is!
8) Kötelező kamarai regisztráció.
2012. január 1-től minden újonnan alakuló gazdasági társaságnak kötelező a Kamarai regisztráció, a bejegyzést követő 5 napon belül, az erre szolgáló nyomtatványon, amit online kell kitöltni és visszajuttatni az illetékes kamarához.
MELY KÉRDÉSEKET ÉRDEMES CÉGALAPÍTÁS ELŐTT ÁTGONDOLNI?
Milyen társasági formát válasszon?
Gazdasági tevékenységet valamely társasági forma keretei között, vagy egyéni vállalkozóként lehet folytatni. Olyan cégformát célszerű választani, amely a tervezett gazdasági tevékenységnek leginkább megfelel. Ha elsősorban a tagok közös együttműködése a tevékenység folytatásának az alapja, akkor betéti társasági forma megválasztása a célszerűbb. Ha a gazdasági tevékenység folytatása tőke bevonást is igényel, akkor korlátolt felelősségű társaság alapítása lehet indokolt. A cégforma megválasztásnál lényeges szempont, hogy az adott piacon mekkora üzleti kockázattal kell számolni. Ha magas tőke szükséges a piacra lépéshez, akkor zártkörű részvénytársaság alapításán is érdemes elgondolkodni, sőt bizonyos pénzügyi, befektetési tevékenységek kizárólag rt. formában végezhetők.
A legnépszerűbb társasági forma: KFT.
Napjainkban a legkedveltebb társasági forma a korlátolt felelősségű társaság. A kft egyszemélyes vagy többszemélyes formában alapítható. Mindkét Kft formát 500.000 Ft tőkeminimummal lehet alapítani. Míg a többszemélyes kft esetében a tagoknak legalább a pénzbeli hozzájárulás 50%-t, azaz 250.000,- Ft-t, addig az egyszemélyes kft esetében elegendő az alapításkor csak 100.000 Ft-ot a társaság rendelkezésre bocsátani, és a fennmaradó pénzbeli hozzájárulást az alapítástól számított egy éven belül kell befizetni a társaság számlájára.
A társaság jegyzett tőkéje pénzbeli betétből illetve apportból is állhat. Apport bevitele akkor érdemes, hogyha olyan eszközök vagy gépek használatáról van szó, amelyek közvetlenül szükségesek a tevékenység végzéséhez. Az apport értékét meghatározhatják maguk a tagok is, ebben az esetben igazolniuk kell, hogy milyen szempontok vezették őket az érték meghatározása során. Ennek igazolására szolgálhat a piaci összehasonlító elemzés, gépjárművek esetén a TAX jegyzék, vagy az adott eszköz vásárlására vonatkozó számla. Az apport értékét könyvvizsgáló is megállapíthatja.
Milyen cégnevet válasszon?
A cégnévnek a választott cégforma megnevezését, valamint legalább a vezérszót kell tartalmaznia. A vezérszó segíti a cég azonosítását, máscégektől való megkülönböztethetőségét. A cégnévnek minden más Magyarországon már bejegyezett cégnévtől egyértelműen különböznie kell legalább 3 karakterrel. A cégnév vezérszóból, és a cég tevékenységére utalásból (pl: Kereskedelmi és Szolgáltató, vagy Tanácsadó, vagy Építő) is állhat. A vezérszó lehet bármely magyar vagy külföldi szó, mozaikszó is.
Az Ön által kiválasztott cégnevet ingyenesen leellenőrizzük az alapítás előtt.
Cég székhelyének kiválasztása
A cégbejegyzés során okirattal kell igazolni, hogy a cég rendelkezik valamilyen jogalappal, hogy az adott az ingatlan-nyilvántartásban is fellelhető ingatlant székhelyeként, telephelyeként, fióktelepként megjelölje. A cégnek székhelyhasználati megállapodással, bérleti szerződéssel, tulajdonosi jogállással, vagy ügyvédi székhely-szolgáltatási szerződéssel kell igazolni, hogy jogalapja van arra, hogy az adott címet székhelyeként megjelölje.
Tevékenységi körök meghatározása
A cég tevékenységi köreinek meghatározása a TEAOR '08 jegyzék alapján történik. A cégnek rendelkeznie egy főtevékenységgel, de egyéb tevékenységi körök is korlátlan számban megjelölhetők. Nem javasolt a ténylegesen gyakorolt tevékenységi köröknél több tevékenység megjelölése, mivel az adóhatósági a tevékenységi körök alapján ellenőriz, így elméletileg nagyobb az esélye az adóhatósági ellenőrzésnek azon cégeknél, amely 20-30 tevékenységi kört is megjelölnek. Fontos körülmény, hogy a tevékenységi körök később illetékmentesen módosíthatók, így bármikor fel lehet venni újabb tevékenységeket is a későbbiek során.
A tevékenységi körök listája elérhető a TEÁOR ’08 menüpont alól, illetőleg innen.
A társaság képviselete
Az ügyvezető személyének meghatározása a cég alapításakor további lényeges döntése az alapítóknak. Célszerű megfelelő szakmai, gazdasági ismeretekkel rendelkező személyt választani a cég vezetésére, és képviseletére.
A cég nemcsak egy ügyvezetőt, hanem több vezető tisztségviselőt is megnevezhet, ebben az esetben tisztázni kell, hogy ki jogosult önálló cégjegyzésre, illetve sor kerülhet-e együttes cégjegyzésre.
Nem lehet gazdasági társaság vezető tisztségviselője az, akit
- bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen szabadságvesztés büntetésre ítéltek, amíg a büntetett előélethez fűződő hátrányos jogkövetkezmények alól nem mentesült.
- jogerős bírói ítélettel a vezető tisztség gyakorlásától eltiltottak, e tilalom hatálya alatt nem lehet vezető tisztségviselő.
- valamely más foglalkozástól jogerős bírói ítélettel eltiltottak, az ítélet hatálya alatt az abban megjelölt tevékenységet főtevékenységként folytató gazdasági társaságban nem lehet vezető tisztségviselő.
- gazdasági társaságnak megszüntetési eljárás során való törlését követő két évig nem lehet más gazdasági társaság vezető tisztségviselője az a személy, aki a törlést megelőző naptári évben a gazdasági társaságnál vezető tisztségviselő volt.
A vezető tisztségviselők megbízása az érintett személy általi elfogadással jön létre. A vezető tisztségviselők korlátlanul újraválaszthatók és a társaság legfőbb szerve által bármikor, indokolási kötelezettség nélkül visszahívhatók.